Kerényi Róbert Szigony/bio

 Szigonyról mások:
Dresch Mihály
Tóth Viktor
Fikó Regina
Zerkula János


  

(nem hivatalos)

Szigony –  zenész életkarc

Egy Almássy téri táncházban  alakomról nevezett el Szigonynak Dresch Misi, melyért – miután idővel magam is megszerettem e nevet – akár csak az együtt átzenélt időkért, hálás köszönetem.

1963 december 12-én születettem Budapesten. A II. kerület vadaskerti részén éltem ’94-ig, azóta Budakeszin lakom. Villamosmérnökként végeztem, három évet  dolgoztam a szakmámban.

Volt egy furulya zenekarunk az általános (nem zenei) iskolában, melyet Magyaródi Elek énektanár úr vezetett, és a fél iskola négy-öt szólamban játszott benne különböző hangolású blokkfőtéken. Általa e célra átírt kisebb zeneműveket adtuk elő „lókottákból” iskolai ünnepélyeken és a Tanácsban névadó ünnepségeken. Attól kezdve nem tettem le a furulyát, és saját kedvemre, majd másokéra is – népdaloktól, régi- és barokk zenén át gitáros egyházi és világslágerekig – fújtam a Yamahát.  

Főiskola alatt a Budai Ifipark szabadtéri görög táncházban véletlenül belecsöppentem egy „Púder” vezette  dudás dunántúli ugrós táncházi „darabkába” –  menthetetlenül magyar táncházba járó lettem. Miután hallottam Juhász Zoliékat gyimesit furulyázni, melyre táncoltak is!, minden vágyam az volt, hogy én is fújhassam tánc alá a nótát.   ’85-től néhány évig az óbudai, majd a nagytétényi népzenei iskolába jártam Berán Pityuhoz furulyázni. Kezdetektől eredeti  gyűjtésekről tanultam immár a hatlyukún. Gyimesben először ’88-ban jártam, majd egy évvel később  Moldvában (Románia) „levenni” avagy „redzsisztrálni” a nótákat, ismerkedni az ottani élettel, emberekkel. Még éppen elkaptam a Ceausescu korszak végét, és részem lehetett a „beolvadós” öltözködésben, bujkálásokban a besúgók és milicisták elől, határon a magnókazetták rejtegetésében, és elkobzásában…  Eredeti szakmámtól megválva – melyet felváltott a népzene, zenélés szenvedélye – számos alkalommal jártam e két csángó vidéken, melyek népzenéjét azóta is fúvom.

Több idős adatközlő mestertől tanultam hangfelvételről és élőben., többek között: Gyimesből Trifán Viktor, Fintu Dezső, Zerkula János, Halmágyi Mihály, Moldvából Legedi András, Legedi István, Hodoróg András, Bogdan Toader. Hála és köszönet mindannyiuknak, hogy sokunknak adtak tudásukból.

         Bár többüktől tanultam, ellestem e zenéket, a moldvai, moldvai csángó zene csúcsát számomra Legedi András furulyás és Bogdan Toader hegedűs jelenti. Gyimesi zenében és általában véve zenei profizmusban Zerkula János volt az élő zene gurum, „akadémiai szintű” mesterem, akivel 10 éven át zenélhettem.

Valamint ez úton, akik még nekem sokat jelentettek: Juhász Zoltán, a Magyar Furulyás –  Élő Példa. Sára Ferenc, a „nyílegyenes út” gyökereink felé, „üzleti balek társ” a „csángótúrnékon” és táborokban. Dresch Dudás Mihály, zenei világa, a népzene sajátjává válása, zenélési módja, együtt zenéléseink. Ábrahám Judit, egykori gardonyosom s párom –  csángáltunk a csángók közt, együtt éltük, és jártuk a „Zerkula Akadémiát”. Vizeli Balázs, a mesteri hegedűs. Judittal és Balázzsal is sokat  zenéltem Zerkulával együtt is. Várnai Dániel, elektromos gitár játéka, improvizációi –   népzenein is hiteles, autentikus gitáros. Zenekaraimban zenész társaim.

         Végezetül családomról: gyermekeim Sári és Lőrinc, édesanyjuk és volt párom Makhult Gabi, képzőművész, grafikus.

Kerényi Róbert Szigony

népzenész  pálya főbb állomásai

-         1988-tól rendszeresen jár a Gyimesekbe és Moldvába (Románia) a csángókhoz népzenét gyűjteni. Több száz órányi felvételei egy része a Zenetudományi Intézetben és a Hagyományok Házában megtalálható.

-         1988-1997-ig a Tatros együttes alapítója, vezetője, meghatározó szerepe volt abban, hogy Magyarországon elterjedtek és népszerűvé váltak a gyimesi és moldvai zenék, táncok. (Alapító tagok: Sitkéry Zoltán, Kerényi Róbert – furulya, Horváth Gyula – gardony majd koboz, Sándor Ildikó – ének. A zenekar fokozatosan átalakult. Dobosok voltak: Kardos Péter, Havasréti Pál, Sára Ferenc. Kb. 1992-1997-ig a felállás: Kerényi Róbert, Ladányi Ferenc – furulya, Nyíri László – hegedű, Róka Szabolcs – koboz, Benke Grátzy – dob. 1997-ben kiszállt a zenekarból. (Ettől kezdve Ladányi Ferenc vezeti a Tatrost.)

-         1997-től a Szigony zenekar alapítója, és vezetője.

-         1997-től 2008-ig (folyamatos) tanulás Zerkula Jánostól, és együtt muzsikálás a mesterrel egészen haláláig.

-         Táncházak és koncertek Magyarország szerte saját zenekaraival, meghívott zenészként más együttesekkel, alkalmi, vagy  részben rendszeres formációkkal, pl. Dresch Dudás Mihállyal és Ábrahám Judittal.

-         Marczibányi Téri Művelődési Központban 1988 óta  a Guzsalyas csángó táncházban és a Kőketánc gyerektáncházban a Tatros, Somos majd a Szigony zenekarral. 1996-tól „Nyitott ajtó”: táncház szellemileg visszamaradt gyermekek részére.

-          Hagyományok Háza gyermektáncháza 2008-tól.

-         Gyökér Klubban gyimesi zene, táncház 1997-2000: Kerényi Róbert, Dresch Mihály, Német Ferenc – furulya, Ábrahám Judit – gardony, tánc vezető: Fitos Dezső, Pásztor Ferenc, Papp Eszter.

-         Műhely klub 2003-2005, Szigony zenekar.

-         Almássy téri Szabadidő Központ 2005-2007, Táncházak éjszakája, Szigony zenekar.

-         Fonó Budai Zeneház 2008-2009: Szigony zenekar.

-         Dürer Kert 2009-2010: Szigony zenekar.

-         Fellépések Európa és Ázsia több országában:

Mediawave Karaván: Kazahsztán, Kína, Tibet (1998), Szigony zenekar: Párizs (1998). Zerkula és a Szigony zenekar: Moszkva DOM (2003), Amszterdam (2004). Zerkula János, Berszán Fülöp, Ábrahám Judit, Szigony: hollandiai turné (2004).
-      Dresch - Vizeli - Tintér - Kerényi koncertek 2013-2014-ben a Marczibáni Téri Művelődési  Központban, Zeneakadémián.
-         A tárogató és a cimbalom - koncertek a Művészetek Palotájában 2014-2015.
-         Dresch Mihály 60 - zeneakadémiai koncert 2015-ben.
-         Petrás Mária és a Szigony zenekar koncertje 2015-ben a Zeneakadémián és a Fonóban.

-         Hanglemezeken: saját zenekaraival, meghívott zenészként más együttesekkel: Tatros: Moldvai Csángó Zene (1990), Élő zene (1997). Di Naye Kapelye (1998), Mediawave ázsiai turné (1998). Zerkula és a Szigony zenekar (2002). Szalóki Ági: Téli-nyári laboda (2004), Szigony zenekar: Moldvai táncok (2005), Gyimesi táncok (2007). Tükrös együttes két gyerek lemezén a Szigony zenekarral: Vígan legyünk (2003), Hegyen völgyön (2006), Téka együttes: Őskelet (2002),...

-         Színházi előadásokban zenészként: Olescher Theater Multi Média előadásai,  Arvisura Színházi Társaság, Vár Színház: Magyar Elektra – r. Somogyi István. Pintér Béla és Társulata: Anyám orra, Szutyok. Nemzeti Színházban majd a Játékszínben Székely Csaba: Bányavirág - r. Sebestyén Aba.

-         Utcaszínházi produkciókban zenészként (furulya, töröksíp) és színészként: Boka Gábor Lopótök Színtársulata, Bab Társulat.

-         Várnai Dániel zenekara (népzenei improvizációk).

-         Népzenei és néptánc táborokban szervezőként és közreműködőként: Tatros táborok 1989-1996, Csángó bálok a Marczibányi Téri Művelődési Központban, Gyimesi Folklórtábor, 2000-2004, Somoskai táborok, Téka Táborok, Zempléni Serketánc tábor 2009-től.

-         Furulya tanítás: táborokban, Marczibányi téri M K-ban 2009-től.

-         Hanglemezek szerkesztése. Saját gyűjtésekből: Honn vagysz-e? – Etnofon. Zerkula és a Szászcsávásiak, Balog Kálmán, Vizeli Balázs – Folkeuropa. Bacioi-i Fanfárosok, Klézsei tánczene, Gyimesbükki tánczene 1-2.